Site Overlay

Bemutatás

A bodajki kegyhely rövid története

Bodajk a Bakony keleti lábánál, a Móri-árok peremén fekszik. A terület természeti adottságai az embert már az írott történelem előtti korban letelepedésre ösztönözték. A hely legjelentősebb vonzerejét az itt fakadó állandó és bő vízű karsztforrások jelentették.
A település első írásos említésével a 12. század végén találkozunk. A johannita lovagrend Szent Istvánról nevezett székesfehérvári házának tett korábbi uralkodói adományokat III. Béla király 1193-ban oklevéllel erősítette meg. Az ebben felsorolt birtokok között olvashatjuk több környékbeli településsel együtt Bodajk nevét is, Bodogth formában. A falu a török hódításig a johanniták birtoka maradt.

Székesfehérvár 1543. évi elestével a város tágabb környéke, így Bodajk is a hódoltság részévé vált. Lakossága megfogyatkozott, majd a 17. század végi felszabadító háborúk során a település el is néptelenedett. A török kor után a terület a csókakői váruradalom része lett, amelyet 1691-ben Johann Hochburg vásárolt meg I. Lipót királytól.

Az új birtokközpontba, Mórra a család 1695-ben kapucinus szerzeteseket hívott, a birtokra pedig németeket telepítettek be. Az uradalom 1752-ben aztán öt családtag között megosztva öröklődött tovább: Bodajk Hochburg Anna Máriának, Berényi György feleségének jutott osztályrészül. Ő és utódai folytatták annak a 17. század végén megkezdett munkának a támogatását, aminek eredményeként a Bodajkon időközben megépült kegytemplom jelentős vonzáskörű zarándokhellyé vált. A bodajki egyház középkori történetére vonatkozóan egykorú forrással sajnos nem rendelkezünk, csupán feltételezhetjük, hogy a birtokos johanniták templomról és temetőről is gondoskodtak. A helyi plébániatemplom első és egyetlen középkori említése 1434-ből maradt fenn, amely szerint néhány erre járó katona a plébániára összehordott, valamint a jobbágyok házaiban talált javakat elrabolta. 

A templom írott története a 17. század végén kezdődik. A móri kapucinusok, akik a bodajki plébánia jogait is megkapták Széchényi Pál veszprémi püspöktől, azonnal felfigyeltek a település adottságaira, minderről pedig részletesen be is számoltak a kolostoruk életét dokumentáló háztörténetben. Az 1696-ban mindössze tizenegy református család által lakott Bodajk két szempontból is érdekes volt számukra: egyrészt a bőséges vízhozamú, gyógyvízként is használt forrás keltette fel a figyelmüket, amely igen alkalmasnak tűnt egy kallómalom működtetésére, másrészt pedig a mellette talált kápolna romjai. Ez utóbbit a megtelepedést részletesen leíró forrás a helybeliek szóbeszédére hivatkozva egy Szent István korában Szűz Mária tiszteletére szentelt, és az államalapító király által is gyakran látogatott helyként mutatja be.

„Igen gyakran hallotta a felette tisztelendő Willibald kapucinus atya a beszélgető parasztoktól, hogy milyen csodálatos hely volt már Szent István király idejében Bodajk: egyrészt a forrás, másrészt a kápolna miatt, amit abban az időben Szűz Mária tiszteletére szenteltek. Továbbá hogy Szent István különös tisztelettel viseltetett a hely iránt, kiváltképpen háború idején, amikor a törökök és tatárok ostromolták Székesfehérvárt. És miután István király a kevés katolikussal nem tudott ellenállni, bizodalmát ebbe a kápolnába vetette, úgy hogy miután ájtatoskodott, felment a templom melletti dombra, és az ellenség felé keresztet mutatva, valamennyiüket megfutamította.”

Bodajk újkori katolikus életének megteremtője a móri kapucinus házfőnök, páter Steyri Willibald volt. Tevékenységének köszönhetően rögtön a móri megtelepedést követően megkezdődött a bodajki Mária-kegyhely kiépítése is, amely a helyben lakók katolizálására, az újonnan érkező telepesek integrálására, de a kapucinus jövedelmek gyarapítására is alkalmas volt. A kultusz számára páter Willibald Bécsben oltárképet is készíttetett, mégpedig a betelepülők által jól ismert passaui Segítő Szűz Mária képének másolatát. Az 1697-re elkészülő kápolna azonban a meginduló zarándoklatok következtében hamarosan szűknek bizonyult, így a bővítés igénye már az 1720-as években felmerült. A jelenleg is álló új templomot, melynek építője Häzinger Pál kőművesmester volt, végül 1742. szeptember 30-án szentelte fel Berényi Zsigmond pécsi püspök. A templombelső díszítése ugyan igénybe vett még néhány évtizedet, de 1786-ra a festés is elkészült Franz Xaver Bucher és Hesz János Mihály munkája nyomán.

A kapucinus rendet II. József király eltörölte, a szerzeteseknek 1788. után a bodajki rendházukat is el kellett hagyniuk. A plébániát azóta a székesfehérvári egyházmegye papsága látja el, méltó módon követve az alapító atyák lelkiségét. A zarándoklatok, búcsújárások számának növekedése miatt Shvoy Lajos megyéspüspök szorgalmazására az 1930-as évektől megindult a kegyhely átépítése, bővítése. Az Urbányi Vilmos tervei alapján megvalósuló munka megáldására 1948 szeptemberében került sor Mindszenty József bíboros prímás jelenlétében, aki a Boldogasszony-év keretében tízezres hallgatóság előtt celebrált Bodajkon szentmisét. A fejlesztés hetven évvel később, Spányi Antal főpásztor támogatásával teljesedhetett ki. A 2016-tól teljes körűen megújuló kegyhely napjainkban régi fényét visszanyerve, de a 21. századi követelményeknek megfelelően várja látogatóit, Segítő Szűz Mária tisztelőit, hogy ismét elfoglalhassa méltó helyét szűkebb és tágabb környezetének vallásos életében.

BODAJKI HIMNUSZ

Most segíts meg Mária
Nagy királynénk, jó Anyánk.
Hozzád hozzuk sok sebünk,
Áldó szemmel nézz reánk,
Tudjuk vádol sok-sok vétkünk,
Szent Fiadat kérleld értünk,
Ó bodajki Mária!

Ezredéve, hogy hívunk
Könnyes, vérző magyarok
Életünkre annyi vész
Gyilkos kedvvel agyarog
Nézd, tiéd e nép, ez ország
Védted, óvtad árva sorsát
Ó bodajki Mária!

Szent Istvánnal ősapánk
Látogatták szent kútad,
Hogy itt oltsák Nálad el,
Testi-lelki szomjukat.
Nem hiába könyörögtek,
Sebeiket bekötözted,
Ó bodajki Mária!

Boldogságos vigaszunk,
Szívünk Hozzád kesereg.
Éjjel hívja sírva így,
Édesanyját a gyerek.
Sír, rikolt az énekünk is,
Édesanyánk légy velünk is.
Ó bodajki Mária!

KÖNYÖRGÉS
a Bodajki Segítő Szűzanyához

Mindenható Úristen, ki Bodajk szent helyéről sugároztad szét a hit vigaszát s adtál gyógyulást a Benned bízóknak, add, hogy Szent István népe ismét erős legyen hitében. Ne tekintsd Uram bűneink súlyát, hanem a mindenkor segítő Szűzanya közbenjárására tekints azon szent magyarok érdemeire, akik Szent István nyomdokain ezen megszentelt helyen jártak és ma szent színed előtt érettünk könyörögnek. A mi Urunk Jézus Krisztus által Ámen.

 

Scroll Up