EUCHARISZTIA

A mise azért áldozat, mert nemcsak a jelképezett tárgy, hanem a feláldozás módja is benne van a képben, a lit. cselekményben. A kenyér és a bor a test és a vér szétválasztását, tehát a feláldozást jelképezi, s az Egyh. úgy ajánlja föl az adományt, ahogy Krisztus saját magát felajánlotta az Atyának. Krisztus tehát úgy van jelen a színek alatt, mint áldozat, s abban már benne van az Atya elfogadása is. S hogy ez a mi áldozatunk is, az kifejeződik az áldozásban, a szentségi színek magunkhoz vételében, vagyis az áldozás is beletartozik a mise áldozati jellegébe. Krisztus testi jelenlétét nem szabad úgy értelmezni, mintha megdicsőült alakjában valamilyen megsokszorozódással volna jelen, hanem úgy, hogy az egy és ugyanaz a megdicsőült Krisztus, aki a mennyben van, a Szentlélek közbejöttével valóságosan is jelen van a kenyér és a bor színe alatt. Nem köti magát a term. kereteihez, hanem éppen termfölötti módon van jelen. Az egyh. hagyomány a kenyérben és a borban végbemenő termfölötti változásra és a reális jelenlétre az átlényegülés (transsubstantiatio) szót találta alkalmasnak, mert kifejeződött benne, hogy ami a kenyeret kenyérré teszi, az változik át Krisztus testévé. Ha ma termtud. szempontból nem tartják megfelelőnek, hogy a kenyér és a bor "szubsztanciájáról" beszéljünk, ez magát a hitigazságot nem érinti. Ha új szót keresnek a termfölötti változás jelölésére, annak olyannak kell lenni, hogy tükrözze Jézus szavainak igazságát: a kenyér az ő teste, a bor az ő vére. Ezért az egyesek által ajánlott transsignificatio, 'új jelentés' és transfinalisatio, 'új cél' nem elegendő. Mivel a mise az Egyh. áldozata is, azért azt felajánlhatjuk saját szándékunkra. Önmagában a mise kegyelmi értéke végtelen, hiszen a keresztáldozat megjelenítéséről van szó, de alkalmazása, a kegyelem befogadása mindig függ a jelenlevők lelkületétől és szándékától. - Mivel az Egyh. "Isten népe, mely Krisztus testéből él és így egyre jobban Krisztus teste lesz" (J. Ratzinger), az ~ ünneplése az Egyh. és keresztény voltunk számára közp. fontosságú. A II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint: "az ~ minden evangelizáció forrása és csúcsa" (PO 5). - Az ~ a hagyományban. Az Egyh. euch. ünneplésének és tanításának klasszikus ideje a 3-4. sz., főleg K-en. Azt a mélységet, amit a gör. egyhatyák az ~ról szólva elértek, azóta sem lehetett felülmúlni. Kiindulópontjuk az a tapasztalat volt, hogy a megdicsőült Úr jelen van és Lelke működik az Egyh-ban, főleg amikor a hívek összejönnek az ~ ünneplésére. A  küldetésének erejével a vendéglátó Krisztust megjelenítő pp. v. pap vezetésével tapasztalja meg az egyhközs. a találkozást a föltámadt Üdvözítővel. Mivel Ő egész földi létét magához ragadta, az ~ban egész életét: megtestesülését és keresztáldozatát hordozza és megjeleníti. Áldozata önmaga odaadása az Atyának a világért. Ez a felajánlás a szentmisében itt és most jelenné válik; testszerű, anyagi realitássá sűrűsödik össze (mert "a test az üdvösség tengelye" - mondja Tertullianus), olyannyira, hogy a kenyér és a bor színében a vendéglátó Krisztus önmagát adja a hívőknek. A hívőknek ezért eleven kapcsolatban kell lenniük az Egyh-zal, esetenként a megelőző gyónás által felkészülve, hogy ne csak szájukkal vegyék magukhoz ezeket az ajándékokat, hanem szívükbe fogadják azokat és erejükből éljenek. - A későbbi hagyomány, mindenekelőtt a korai kk-tól kezdve beszűkítette ezt a szemléletet, és Krisztus jelenlétét gyakran csupán a kenyér és a bor színe alatti jelenlétre korlátozta. Ez lett az oka a teol. harcoknak, s a 16. sz. folyamán a kat. egyh. és Luther között a mise áldozati jellegéről kirobbant vitának. A 20. sz. euch. mozgalmai ismét a szélesebbkörű látásmódhoz vezettek. -Egyházjog: Az ~ vétele a →szentáldozás, kiszolgáltatója az→áldoztató. Az ~ életadó és egyházépítő erejéből következik, hogy a hívőknek a legnagyobb tiszteletet kell tanúsítaniuk iránta (→áldozó). Ez a tiszt. az ~ hármas arculatának megfelelően azt jelenti, hogy a tevékenyen kell résztvenniük a szentmisén, gyakran és áhítattal kell szentáldozáshoz járulniuk, s a szentségben jelenlévő Krisztust imádniuk kell. A lpászt-ok feladata, hogy a rájuk bízottakat megtanítsák az ~nak erre a teol. értékelésére, s ennek alapján elvezessék őket az ezzel kapcsolatos kötelességek tudatosítására (898.k.). E hármas kötelezettség jogilag is általánosabb, mint amit ennek köréből a CIC különböző kánonjaiban konkrétan előír (pl. 920.k.: évi szentáldozás, 1247.k.: vasárnap és kötelező ünnepen részvétel a szentmisén). A krisztushívők egyes csoportjai számára az egyetemes (pl. 276.k. 2.§ 2, 528.k. 2.§, 663.k. 2.§, 719.k. 2.§, 904.k.) v. a részleges, ill. a saját jog (pl. szerzetes szabályzat) az ~ tiszt-ének bizonyos formáit nem ritkán - kiemelkedő összhangban a fenti általánosan fogalmazott jogi kötelezettséggel - konkrétabban is megszabja. - Az ~ anyaga a tiszta búzakenyér, melynek frissen készültnek - s ha latin rítusú pap misézik, kovásztalannak (926.k.) - kell lennie; valamint a szőlő terméséből készült, természetes és nem romlott bor, melyhez kevés vizet kell keverni (924.k.). A kenyérnek mint élelemnek felismerhetőnek és olyannak kell lennie, hogy a pap több részre törhesse. Az ~ érvényességéhez és megengedettségéhez szükséges anyagról a Rítuskongr. és más szentszéki hatóságok válaszai alapján kiterjedt kazuisztika alakult ki. - Ikgr. Az ~t a képzőműv-ben a kk. óta →kehellyel és→ostyával v. →monstranciában ábrázolják. A →hét szentség között és a sztek legendáiban a sztmise képe, a konszekráció, az áldozás, az Úrfelmutatás v. az áldás pillanata jeleníti meg. Jelentős ~-ábrázolási forma az angyalok ~-imádása  (Liptószentmiklós, ~-oltár, Szepesszombat, freskó, 1520 k.). Az →eucharisztikus csodákábrázolásai között leggyakoribbak a →bolsenai misét megjelenítők. Az ~ imádásának legjelentősebb képe Raffaello →Disputája. - Ábel és Melkizedek áldozatát az ~ előképeként ábrázolták (Ravenna, S. Vitale, 6. sz.). A 12. sz-tól az előkép hangsúlyozására Melkizedek nem kenyeret ajánl föl, hanem a kelyhet ostyával. Az utolsó vacsora- és a megfeszítés-képek, ha nem egy elbeszélő passió-ciklusba tartoznak, gyakran az ~ra utalnak. A barokk épületfest-ében az utolsó vacsora képei viszont mindig az ~ra utalnak. Erre a prot. tp-okban is van példa (Asbach, 1747). - A K-i egyh. műv-ében a 6. sz-tól az ~ alapítását úgy ábrázolják, hogy Krisztus áldoztatja az ap-okat (Kijev, Bölcsesség-tp. és Mihály-ktor, 11-12. sz.). - Az ~ allegóriái: az →Egyház, a →hit, a →szeretet megszemélyesítése, ha kehely van a kezében; jelképei:→kalász→Gergely-mise→misztikus malom, az →élet forrása→szőlőtő→szőlőfürt→hal→kenyér. G.F.-E.P.-**

 

Az ~: áldozat, eledel, útravaló. Összegyűjt. Árvay-Nagy Bálint. Vác, 1938. - AAS 1967:566. (SC Rit.: Eucharisticum mysterium. Instr.); 1980:335. (SC SacrCult:Inaestimabile donum. Instr.) - RH 20. - DM 77. - Kirschbaum I:687. - Sachs 1980:123. - Onasch 1981:109. - LThK III:1141. - MS IV:263. - NCE V:594. - ÖD 1993:122-125. -BL:397. - CCEO 1990:698-99.k. - Erdő 1991:351, 356. - KEK 1322-1419. - Schütz 1993:87.

 

forrás: Magyar Katolikus Lexikon

Vatican
The Holy See

www.vatican.va

HIVATKOZÁSOK
BESZÁMOLÓK
NAPTÁR

Fejlesztési tervbemutató a 275 éves bodajki kegytemplomban

Nagyszabású fejlesztés indul el 500 milliós kormánytámogatással, a bodajki Segítő Szűz Mária kegytemplomban és környékén. A beruházást a látogatók 21. századi szintű kiszolgálásának igénye indokolta, hogy ezzel is segítsék a zarándokok lelki megújulását.

Beszámoló és képgaléria

PlebaniaAblak_logo_white_400px.png

A bodajki Kegyhely fejlesztése

Megújul a bodajki Segítő Szűz Mária-kegyhely

Az ezeréves kegyhely múltjához méltó felújítási és átalakítási munkálatokról Mórocz Tamás, plébános tartott részletes beszámolót

sirhelykereso.png

Copyright © 2019 Bodajk 

Segítő Szűz Mária Plébánia

  • Facebook - White Circle
  • YouTube - White Circle

Cím:

8053 Bodajk, Szent István tér 1.

Telefon:

Tel: (22) 410-039