MINDENSZENTEK ÜNNEPE

Mindszent (lat. festum Omnium Sanctorum), nov. 1.: 1. ekkleziológiailag a megdicsőült Egyház ünnepe. Nem tévesztendő össze a szenvedő Egyház ünnepével, mely XI. 2: a→halottak napja. - Az élő és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak a →szentek egyességében, egymásért könyörögnek, helytállanak. Ennek alapján beszélünk küzdő Egyh-ról (Ecclesia militans), mely a földön élő lelkek közössége, szenvedő Egyh-ról (Ecclesia patiens), mely a meghalt, de még a tisztítóhelyen szenvedő lelkeké, és diadalmas Egyh-ról (Ecclesia triumphans), mely a már mennyekbe jutott, üdvözült hívek társasága. ~n mindazon megdicsőült lelkeket ünnepeljük, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt (vö. Jel 7,9-10) a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Ide tartoznak az életszentség hírében meghaltakon kívül mindazok, akik a tisztítótűzben megtisztulva már megérkeztek a mennyországba. Mária a →Mindenszentek Királynéja. -

 

2. A keleti egyh-ban 380 k. a Pünkösd utáni első vasárnapon az összes vértanúról egy napon, együtt is megemlékeztek: Szíriában V. 13-án, Antiochiában a Pünkösd utáni első vas., az örményeknél a Szt Kereszt fölmagasztalása utáni 10. vas. utáni szombaton, a koptoknál X. 23-án. - Ny-on ~ egy →templomszenteléssel kezdődött: Szt IV. Bonifác p. (ur. 608-615) 609. V. 13: a Szűzanya és az összes vértanúk tiszt-ére szentelte Rómában a Pantheont. Ennek évford-it kezdték ~ként ünnepelni. III. Gergely p. idején (ur. 731-741) az ünnep átkerült máj. 31-re, és „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapja lett. IV. Gergely p. (ur. 827-44)nov. 1-re helyezte át. Jámbor Lajos cs. 835: az egész birod-ban elrendelte ~t. Terjedésében nagy szerepe volt →Cluny bencéseinek. - ~nek estéje már a halottak estéje (halottak napjának vigíliája). A halottak napjával kapcsolatos búcsúk ~ déltől nyerhetők. -

 

3. Ikgr. A Jel 7. f. alapján ábrázolják a sztek közösségét →Bárány imádása képeken. A 15-16. sz. táblaképein a Bárány helyére néha a →kegyelem trónusa v. az →élet fája került. Korai ábrázolás a Mindenszentek bevonulása a mennyországba (Ravenna, S. Apollinare Nuovo, mozaik, 6. sz.). A teljes képtípus a 10-11. sz: a lit. kv-ek ~re szóló illusztrációiként jelent meg: a trónon ülő Krisztus a kép középpontja, ez lett a románkori épületfest-ben a Mindenszentek kötelező típusa. -

 

4. A m. népi kalendáriumban a cselédfogadás, bíróválasztás, tanácsújítás napja, Szt Márton napjának, sőt az egész télnek rámutatónapja. A halottak napjának előestéje, ezért sokan kimennek a temetőbe v. otthon gyújtanak gyertyát a halottakért. Általános dologtiltó nap; tilos a földmunka, a répa és krumpli elvermelése, a varrás, mosás, takarítás, meszelés, az élelmiszernek, pl. a káposztának télire való eltétele, néhol nemcsak e napon, de az egész „halottak hetében”. - A csíkszentdomokosiak Báthori András bíb. halálának évf-án, ~n engesztelő körmenetet tartanak, arra a helyre, ahol Ördög Balázs és Nagy Kristály András 1599. XI. 3: megölte a bíboros-fejedelmet. A búcsújárás indítéka az volt, hogy VIII. Kelemen p. (ur. 1592-1605) a történtek miatt a községet egyházi fenyíték alá helyezte és penitenciaként száz napig tartó böjtöt rendelt el. A böjtölés a Mindenszentek-napi önként vállalt engesztelő körmenetben folytatódott. Az engesztelő áhítatot "Báthori-síralmával" fejezik be. - Csíkdelnén ~n egy kemence apró kenyeret sütnek; még melegen átalvetőbe teszik és a templom előtt imádkozó szegényeknek kiosztják. Azok könyörögnek az adományozók halottjaiért. Azt tartják, hogy a halottak ilyenkor a hozzátartozók kapuinál állnak, és ha nem adnak a szegényeknek, sírva mennek el onnan. Kászonújfaluban a szegények számára sütött cipót "Isten-lepényének", máshelyt "halottak lepényének" nevezik. Ajnádon a sírokat feldíszítik, egyesek még ágakat is tűznek a sír fölé. Csíkszentdomokoson a hozzátartozók sírjánál külön ájtatosságot: liberát végeztetnek. Mielőtt elhagynák a temetőt, az elfelejtett lelkekért is imádkoznak. A temetőkert kijáratánál egy kerek, szegekkel kirakott asztalka áll. Ide tűzik az elfelejtett lelkeknek szánt gyertyákat. **

Vatican
The Holy See

www.vatican.va

HIVATKOZÁSOK
BESZÁMOLÓK
NAPTÁR

Fejlesztési tervbemutató a 275 éves bodajki kegytemplomban

Nagyszabású fejlesztés indul el 500 milliós kormánytámogatással, a bodajki Segítő Szűz Mária kegytemplomban és környékén. A beruházást a látogatók 21. századi szintű kiszolgálásának igénye indokolta, hogy ezzel is segítsék a zarándokok lelki megújulását.

Beszámoló és képgaléria

PlebaniaAblak_logo_white_400px.png

A bodajki Kegyhely fejlesztése

Megújul a bodajki Segítő Szűz Mária-kegyhely

Az ezeréves kegyhely múltjához méltó felújítási és átalakítási munkálatokról Mórocz Tamás, plébános tartott részletes beszámolót

sirhelykereso.png

Copyright © 2019 Bodajk 

Segítő Szűz Mária Plébánia

  • Facebook - White Circle
  • YouTube - White Circle

Cím:

8053 Bodajk, Szent István tér 1.

Telefon:

Tel: (22) 410-039