Jegyzetek

 

[1] A teljesség igénye nélkül: ADRIÁNYI GÁBOR: A Vatikán keleti politikája és Magyarország, 1939–1978. A Mindszenty-ügy. Bp., 2004.; BÉKÉS GELLÉRT: Mindszenty József a népbíróság előtt. Bp., 1989.; GERGELY JENŐ – IZSÁK LAJOS – KOVÁCS LAJOS PÉTER: A Mindszenty-per. Bp., 1989.; ISPÁNKI BÉLA: Az évszázad pere. Abaliget, 1995.; KAHLER FRIGYES: A főcsapás iránya Esztergom. Mindszenty bíboros pere. Bp., 1998.; MÉSZÁROS ISTVÁN: Pannonia Sacra. Mindszenty-tanulmányok. Bp., 2002.; MÉSZÁROS ISTVÁN: Mindszenty a Sándor-palotában. Bp., 2005.; MINDSZENTY JÓZSEF: Emlékirataim. Bp., 1989. (továbbiakban: Mindszenty-emlékiratok.); TYEKVICSKA ÁRPÁD: A bíboros és a katona. Mindszenty József és Pálinkás-Pallavicini Antal a forradalomban. Bp., 1994.

[2] A Mária-év keretében tartott beszédeket a Magyar Kurír közölte. Mindszenty beszédeinek modern kiadása: Egyházam és hazám. Mindszenty József hercegprímás szentbeszédei. III. 1948. Szerk.: BEKE MARGIT. Bp., 1997. (továbbiakban: BEKE, 1997.); KÖZI-HORVÁTH JÓZSEF: Hirdettem az igét. Válogatott szentbeszédek és körlevelek, 1944–1975. Bp., 1989. A bodajki beszédből részleteket közöl: MÉSZÁROS ISTVÁN: Boldogasszony Éve, 1947/1948. Bp., 1994.

[3] A püspök zárt körben tett kijelentéseiről is tudomást szereztek a megyei pártbizottságon, így valószínűsíthetjük, hogy a kommunisták már ekkor (1948-ban) rendelkeztek a püspök környezetében működő informátorral. 1956 után a Fejér Megyei Politikai Nyomozó Osztály jelentéseiből egyértelműen kiderül, hogy a püspökségen ügynök/informátor működött.

[4] KOVÁCS GERGELY: Isten embere. Szemtől szembe Mindszenty bíborossal. Bp., 2005. 63. p.

[5] Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár. Vajk Gyula emlékiratai. No. 1745. 33. p. (továbbiakban: Vajk-emlékiratok.)

[6] Fejér Megyei Levéltár (továbbiakban: FML.) Fejér megye főispánjának iratai. Bizalmas iratok. XXI. 1/a. 1. d. Jelentés a bodajki búcsúról. 1948. szeptember 23.

[7] Vajk-emlékiratok. 35. p.

[8] Kőszegi Ferenc (1921–1981) Pákozdon született, rádióműszerész végzetséget szerzett. 1942-ben bevonult katonának, majd a keleti fronton hadifogságba került. 1946 és 1956 között Fejér megye több járásában titkár, majd első titkár. 1957 és 1965 között a Munkásőrség Fejér Megyei Parancsnokságán megyei parancsnok-helyettes őrnagyi rangban. 1965-től a 14. számú Autóközlekedési Vállalatnál személyzeti vezető.

[9] Kőszegi Ferenc MDP móri járási titkárának jelentése a 25–26-án Bodajkon megtartott Mindszenty összejövetelről. FML. MSzMP-archívum. MDP Megyei Bizottság. 9. fond 61. ő.e.

[10] Ld. a közölt dokumentumban, 17. sz. jegyz.

[11] Maga Mindszenty huszonnyolcezer főt említ. Mindszenty-emlékiratok. 201. p.; Vajk Gyula harmincezres tömegről ír. Vajk-emlékiratok. 35. p.

[12] Az 1992. évi LXIII. törvény értelmében a közszereplőnek nem minősülő személyek adatait nem közlöm, nevük helyett csupán monogramjukat használom.

[13] Jelentés a bodajki búcsúról. FML. MSzMP-archívum. MDP Székesfehérvári Városi Bizottság. 183. ő.e.

[14] Ennek a dokumentumnak a közzétételét nem tartom érdemesnek, tartalmilag ugyanis egyezik az itt közölt szöveggel, azonban az abban lévőnél is több kihagyás, értelmezhetetlen mondat van benne. A továbbiakban csak a közölt szöveg jellemzőivel foglalkozom.

[15] BEKE, 1997. 143. p.

[16] Mindszenty az édesanyákról szóló részben bizonyosan támaszkodott egyik korai munkájára, amelyet az édesanyáknak szentelt. PEHM JÓZSEF: Az édesanya. Zalaegerszeg, 1916.

[17] FML. MSzMP-archívum. MDP Megyei Bizottság 9. fond 61. ö. e. Az 1948. szeptember 26-án elhangzott beszéd további lelőhelyei: Magyar Kurír, 1948. szeptember 27. II. 3–5. p.; Esztergomi Prímási Levéltár. Mindszenty. 6584/1948. sz.; Mindszenty Processus. Esztergomi Prímási Levéltár V–700/23. 145–148. p.; Mindszenty: Documenta (Okmánytár) Editio Hungarica III. 238–242. p.; BEKE, 1997. 143–145. p.

[18] Eredetileg a következő mondatok hangozhattak el: A Mária-tisztelő nádor Esterházy Pál 1690-ben könyvet adott ki Magyarországon és kapcsolt részeiben látogatott Mária-kegyhelyekről. Ezek száma 88. Ebből négy esik a későbbi Székesfehérvári Egyházmegye területére. Köztük első helyen említi Bodajkot. BEKE, 1997. 143. p.

[19] A szövegben előforduló Szt. vagy Sz. és sz. betűk minden esetben a Szent szó rövidítései.

[20] Helyesen: BALOGH ÁGOST FLÓRIÁN: Beatissima Virgo Maria Mater Dei Qua Regima et Patrona Hungariorum. Agriae, 1872.

[21] Helyesen: Padányi Bíró Márton (1696–1762) veszprémi püspök. Széles körű irodalmi munkásságot fejtett ki; huszonkilenc munkáját ismerjük. Mindszenty 1934-ben megjelent munkájában dolgozta fel az életét és munkásságát. PEHM JÓZSEF: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. Zalaegerszeg, 1934.

[22] Helyesen: Częstochowa. A mai Lengyelország területén fekvő késő középkori búcsújáró hely.

[23] Máriacell (Ausztria) búcsújáró hely, a hagyomány alapítását 1157-re teszi. 1366-ban épült itt egy kegykápolna Nagy Lajos király a török felett aratott győzelmének emlékére. A magyarok által népszerű és sűrűn látogatott szent hely.

[24] Aachen (Németország) középkori kegyhely, amely a német búcsúhelyek között a legnagyobb szerepet játszotta a magyarság életében. A zarándoklatok Szent István idejéig nyúlnak vissza. Népszerűsége töretlen volt, amely a reformáció és a török hódoltság alatt sem csökkent.

[25] Spanyolországi zarándok célok közül kiemelkedik Compostela (Santiago de Compostela), ahová a középkorban Európa minden részéből vezettek nagyzarándoklatokat. A magyar zarándokok a spanyolországi kegyhelyek látogatását sok esetben egybekötötték az aacheni és a kölni búcsújáró helyek felkeresésével is.

[26] Itt a valószínűleg Szántó István (1541–1612) neve hangzott el, aki az első magyar jezsuiták egyike volt. 1561-ben lépett be a rendbe, a serdülő Pázmány Pétert a római katolikus hitre térítette és megnyerte a jezsuita rend számára.

[27] VIII. Bonifác 1300-ban hirdette meg az első szent évet, amelyet az elképzelések szerint százévente kellett volna megtartani. VI. Kelemen pápa azonban már 1350-ben meghirdette a másodikat. Thuróczy János számolt be arról, hogy Nagy Lajos 1350-ben részt vett a római zarándoklaton. THURÓCZY JÁNOS: A magyarok krónikája. Bp., 2001. 194. p.

[28] Esterházy Pál herceg (1635–1713). 1652-től Sopron vármegye főispánja, 1657-től udvari tanácsos. 1663–64-ben részt vett Zrínyi Miklós téli hadjáratában, később Buda visszafoglalásában is. 1681-től nádor, 1687-től német-római birodalmi herceg. 1691. augusztus 27-én a törökön aratott zalánkeméni diadal után, búcsújáratot vezetett Máriacellbe. A buzgó katolikus nádor, aki írásaival, templomépítéseivel nagy szolgálatot tett az egyháznak, ötvennyolc alkalommal járt ezen a kegyhelyen. MANKÓ LÁSZLÓ: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon. Bp., 2000. 216. p.

[29] Pálos rendi Mária kegyhely Nyitra megyében (ma Szlovákia területén).

[30] Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település a 18. század óta a görög katolikusok híres zarándokhelye. 1696-ban az ikonosztázon elhelyezett Istenszülő-ikon mindkét szeme könnyezni kezdett. A képet Bécsbe szállították, de később a Pócson elhelyezett másolat még két alkalommal (1715-ben és 1905-ben) ismét könnyezett. BÁLINT SÁNDOR – BARNA GÁBOR: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Bp., 1994. 104. p.

[31] Kegyhely, a pálosok tulajdonában volt 1377-től egészen 1786-ig. A Szlovákiában található település ma is népszerű és látogatott búcsújáró hely.

[32] Sachsen-Zeitzi Keresztély Ágost szász herceg, bíboros, esztergomi érsek (1666–1725). 1696-ban I. Lipót nevezte ki győri püspökké, 1707-től lett esztergomi érsek. III. Károly 1714-ben őt és a mindenkori érsekeket a német-római birodalomi hercegi rangra emelte, azóta viselték az esztergomi érsekek a hercegprímási címet. Utolsó éveit a máriavölgyi pálos rendházban töltötte elvonultságban. 1725-ben a pozsonyi Szent Márton templomban helyezték örök nyugalomra. Esztergomi érsekek 1001–2003. Szerk.: BEKE MARGIT. Bp., 2003. (továbbiakban: BEKE, 2003.) 326. p.

[33] Helyesen: Barkóczy Ferenc esztergomi érsek (1710–1765). 1726-ban szentelték pappá, 1729-ben filozófiai, 1733-ban teológiai doktorátust szerzett. 1744-től egri püspök, 1761-től esztergomi érsek volt. BEKE, 2003: 341. p.

[34] Eszterházy Imre gróf, esztergomi érsek (1664–1746). 1688-ban szentelték pappá, teológiai tanulmányait Rómában végezte. 1706-tól váci, 1708-tól zágrábi, 1722-től veszprémi püspök, 1725-től esztergomi érsek. 1741-ben ő koronázta meg Mária Teréziát. Neki köszönhető, hogy a sasvári kegytemplom a pálos rend kezelésébe került. 1745-ben Máriacellbe zarándoklatot vezetett, utána betegeskedni kezdett és 1746-ban meghalt. A pozsonyi székesegyházban temették el. BEKE, 2003. 331. p.

[35] Helyesen: palliumot

[36] Az említett években Scitovszky János (1785–1866) volt az esztergomi érsek. 1809-ben szentelték pappá, 1808-ban filozófiai doktorátust, 1813-ban teológiai doktorátust szerzett. 1827-től rozsnyói, 1838-tól pécsi püspök. 1849. július 21-én nevezték ki esztergomi érsekké, az érseki széket 1850. január 6-án foglalta el. Az aradi tizenhárom tábornok életének megmentése érdekében négy alkalommal kereste fel Ferenc Józsefet, de a császár nem teljesítette a kérését. 1853-től bíboros. 1856. augusztus 31-ére kitűzte az esztergomi bazilika szentelésének dátumát. Országos ünnepséget rendeztek, melyen Ferenc József is részt vett. Az érsek barátja Liszt Ferenc komponálta és vezényelte a szentelési misét. 1857. szeptember 8-án hatalmas tömegeket megmozgató máriacelli zarándoklatot szervezett. A megmozdulás tüntetés volt a bécsi elnyomás ellen. 1866. október 23-án temették el a prímási bazilikában. BEKE, 2003. 370. p.

[37] Szent Anzelmus, Szűz Mária litánia fohászai.

[38] „Koldusboton, törött mankón / Jövünk búcsút járni, / Szűzmáriás magyaroknak / Kopott unokái…” Sík Sándor: Az andocsi Máriához.

 

Forrás: http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/mindszenty-bodajkon.htm

9. évfolyam       1. szám

A. D.

MMVIII

Vatican
The Holy See

www.vatican.va

HIVATKOZÁSOK
BESZÁMOLÓK
NAPTÁR

Fejlesztési tervbemutató a 275 éves bodajki kegytemplomban

Nagyszabású fejlesztés indul el 500 milliós kormánytámogatással, a bodajki Segítő Szűz Mária kegytemplomban és környékén. A beruházást a látogatók 21. századi szintű kiszolgálásának igénye indokolta, hogy ezzel is segítsék a zarándokok lelki megújulását.

Beszámoló és képgaléria

PlebaniaAblak_logo_white_400px.png

A bodajki Kegyhely fejlesztése

Megújul a bodajki Segítő Szűz Mária-kegyhely

Az ezeréves kegyhely múltjához méltó felújítási és átalakítási munkálatokról Mórocz Tamás, plébános tartott részletes beszámolót

sirhelykereso.png

Copyright © 2019 Bodajk 

Segítő Szűz Mária Plébánia

  • Facebook - White Circle
  • YouTube - White Circle

Cím:

8053 Bodajk, Szent István tér 1.

Telefon:

Tel: (22) 410-039