De különös jelentősége ott kezdődik ezeknek a Mária zarándoklatoknak, hogy 10 falu tartozott egy egyházközség keretébe, tehát Sz. István királyunk idején a vasárnapi és ünnepnapi sz. misére nem egyenkint jöttek be, hanem körmenetben, zarándoklatba beállva. Voltak századok, és korszakok a magyar földön, amikor a legméltóságosabb oltáriszentséget a haldoklókhoz és betegekhez körmenetileg vitték. Így volt ez még a 18. században ezen a helyen is. Ladányi Bíró Márton[21] hirdette ki: ha megszólal a lélekharang és megindul a legméltóságosabb oltáriszentséggel, a közelben lévő hivek vonuljanak a legméltóságosabb oltáriszentség köré, a mezőn dolgozókat és eljöttek a munkahelyről és letérdeltek az oltár és a legméltóságosabb oltáriszentség előtt. De ez aztán igazán párját ritkítja más nemzetekkel szemben az árpád- és vegyeházi királyok korában még a győzelmes háborukat is processziókkal fejezték be. Amikor Nagy Lajos király első Ulászló, Hunyadi Mátyás, Hunyadi János a harcmezőkről győztesen hazatérnek, azonnal leszállnak a hatalom trónjáról, maguk huzzák le a csizmájukat és vonulnak el mezitláb seregük élén Budára a Boldogasszony templomába. Első Ulászló a hadizászlókat saját kezével vitte a Boldogasszony templomába lévő oltárra, 3 gyertyát tett az oltárra. A magyar bucsujárások nem is országos vonás, világhirüek voltak a történelem folyamán. Ma is hirdetik ezeknek emlékét a lengyelországi Scensztochova,[22] A nagymáriacelli,[23] aacheni,[24] spanyolországi,[25] római, és jeruzsálemi szent helyek is. László István,[26] az első magyar egyházi iró könyvében irja: Hatalmas zarándoklatok indultak az idők folyamán. Ezek a zarándoklatok kiemelkedtek más nemzetek zarándoklatai közül és kitüntető helyet kaptak a Sz. Péter lépcsöjénél, valahányszor a szentséges atya áldást adott. Amikor Nagy Lajos király olasz földön hadakozott és ott köszöntött rá az 1350-ik évi jubileumi esztendő, az egész magyar hadseregével bevonult Nagy Lajos Rómába és végigjárta a római kegyhelyeket.[27] A dunától kezdve nyugatra 40 ezer fővel vonult 1691-ben a Zalánkemény győzelme emlékére hálazarándoklatokatvezett Máriacellbe, Eszerházy Pál nádor[28] és az akkori gyér lakosság mellett 8756-an vettek részt a gyalog zarándoklaton. A gyalogzarándoklatok között a Jászságból 2557 férfi jött el ugyancsak gyalog a Dunántúlon keresztül. A 18. században magyar földön ujra virágzásnak indult a Regnum Mariánum. A bucsujárások egymást érik. Sasváron[29] és Pócson[30] a Mária kolostorokban 1762-ben több mint 50 000 áldozó volt egyetlen egy napon és az áldoztató papok kidöltek már a szentségszolgáltatásokból. 1737-ben Máriavölgyben[31] napról napra és éjszakáról éjszakára 50 szentatya gyóntatott és mégis igen sokan mentek el gyónatlanul a kegyhelyről. Mérő Mihály bajai egyén saját kezüleg faragott keresztet vett a vállára és azzal ment Jeruzsálembe. Nagyszombat városának hivatalos városi tanácsa azt mondota a zarándokoknak: Minek elmenni idegen országba áldozatot hozni, nem volna jobb otthon ájtatoskodni? De a zarándokok azt felelték: Ki hallotta már, hogy a zarándokok fáradalmat ismernek? Erre három városi tanácsos kiállt és azt mondotta: Minekünk hivatalos embereknek ott a helyünk a népünknél és együtt zarándokoltak el gyalog Máriavölgyére Nagyszombat hivő lakossága. A Boldogasszony évének zarándoklásai és bucsujárásai a püspöki kar nélkül elképzelhetetlen, sokkalta szokatlanabb volna, mint ha egy Mária kegyhely Mária-tisztelő nélkül maradna. Az árpádok korában NagyBoldogasszony napján a királlyal együtt, tehát a főpásztorokkal együtt történt az ország kormányzása. A 18-19. században a bucsujárásokkal az ország főpapjai Soproni Kersztély Ágost,[32]Barkovics Ferenc,[33] ismételten megfordultak a hivőkkel együtt Máriavölgyön, sőt Eszterházy Imre,[34] még az érseki stallumot[35] sem odahaza vette át az átnyujtó bizottság kezéből. A XIX. században országos bucsut inditottak 1856-ban az esztergomi bazilika helyére, ahol a hercegprimáson kívűl 30 bel és külföldi püspök jelent meg. Amikor a következő esztendőben hazánk sorsának jobbra fordulásáért az akkori hercegprimás bucsujárást vezetett ÖregMáriacellben, akkor a püspöki kar jelentős része velük ment.[36]

Ha valakinek az volt az aggálya, vagy a fájdalma, hogy ezeken a Mária napokon miért nem dicsérünk most élő embereket, azoknak az a válaszom, hogy mi a Márianapokra Máriát dicsérni jövünk. Máriát dicsérje lelkünk, Máriát dicsérje szánk. Szent Istvánt és Szent Lászlót azért tiszteljük, mert a Máriatiszteletben nekünk elődeink voltak és erényeikkel vezettek bennünket. Valahányszor erényt mutató példát látunk, a dicsérettel szükölködni soha, de soha nem tudunk. Tehát miért jöttünk akkor Mária napokat tartani? Ezer éven keresztül, nemzedékről, nemzedékre az anyatejjel magunkba szivtuk, szivünk vérébe irták, belénk gyökerezett a mi hitünk, a mi Mária tiszteletünk, a kinyilatkoztatásoknak és az egyháznak tanitásával. Szent Miklós mondja:[37] Semmi nem egyenlő teveled urnőm Mária, és semmi sem hasonló tehozzád. Minden vagy fölötted, vagy alattad van. Ami fölötted van, az az Isten, ami alattad van, az minden ami nem az Isten. Nekünk Krisztus anyja vagy, az Istennek az anyja. Te számunkra isteni kegyelem anyja vagy, a bűnösök menedéke, és a keresztények segítsége. Nekünk minden időben nagy szükségünk van rád. Ezer éven keresztül minden történelmi emlék, minden Mária templom és templom rom, minden katolikus családi ház, a temetőben minden sirhalom, hangosan és harsogva hirdeti, hogy a boldogságos Szüz a mi patronánk és a mi édesanyánk. És édesanyára szükség van a családban, de a mi családunkban is. Amikor még iskolába jártam, emlékszem a szomszédból átjárogatott hozzánk egy 70 éven felüli öreg asszony, aki férjével élt nagy nyomoruságban és amikor ráncain végigfutott a könny, azt mondta: „Egy anya felnevel 9 gyermeket, de 9 gyermek nem tud eltartani egy édesanyát.”

Nehezen értettem meg gyerek fejjel ezt. Később az életben tapasztaltam, hogy a gyermek még soha nem tudott felemelkedni az édesanya értékéhez és annak méltánylásához. Hányan vannak mégis, akik pont édesanyák nem akartak lenni. Hányan voltak Németországban, akik nyugodtan aludtak otthon, amikor lányaik és fiaik közös táborban nyaraltak. Van azonban egy édesanya fölöttünk, az Isten anyja a mi édesanyánk, akiről irva van: „Sohase lehetett hallani, hogy bárkit, aki pártfogásért hozzá folyamodott, gyámolitatlanul magára hagyott volna.” Van értelme az eseményeknek, a mai napon ó Irgalmas Ó Édes Szüz Máriám. Annyi mindent adtál. Mi megéheztünk és rászomjaztunk az igazságra, ezért sietünk az igazsághoz. Valami tiszta kell nekünk, annyi minden után, ezért keressük a Te személyedet. Megcsömörlöttünk egy évtized alatt a földkerekségen tapasztalható annyi embertelenségtől, ezért kövessük az irgalmasság anyját. De soká várjuk foglyainkat és foglyaink jelentős része még nem jött haza. Ezért futunk mi a Bodajki Fogolykiváltó Boldogasszonyhoz. A mai szentmisében hozzá imádkozunk és kérjük, hogy anyai segitségével oldja meg foglyainknak a kötelét és segitse haza őket családjukhoz. Ködös uton, törött mankón jövünk bucsut járni Szüz Máriához magyarok késő unokái. Igy fakad a szó a költő lelkéből.[38] Nagyasszonyunk adj nekünk lelki békét, hajolj le hozzánk az édes anyaföldre és adj nekünk áldozatainkért kegyelmet és örök boldogságot.

Amen.

Vatican
The Holy See

www.vatican.va

HIVATKOZÁSOK
BESZÁMOLÓK
NAPTÁR

Fejlesztési tervbemutató a 275 éves bodajki kegytemplomban

Nagyszabású fejlesztés indul el 500 milliós kormánytámogatással, a bodajki Segítő Szűz Mária kegytemplomban és környékén. A beruházást a látogatók 21. századi szintű kiszolgálásának igénye indokolta, hogy ezzel is segítsék a zarándokok lelki megújulását.

Beszámoló és képgaléria

PlebaniaAblak_logo_white_400px.png

A bodajki Kegyhely fejlesztése

Megújul a bodajki Segítő Szűz Mária-kegyhely

Az ezeréves kegyhely múltjához méltó felújítási és átalakítási munkálatokról Mórocz Tamás, plébános tartott részletes beszámolót

sirhelykereso.png

Copyright © 2019 Bodajk 

Segítő Szűz Mária Plébánia

  • Facebook - White Circle
  • YouTube - White Circle

Cím:

8053 Bodajk, Szent István tér 1.

Telefon:

Tel: (22) 410-039