A hercegprímás által elmondott beszéd különösen nagy figyelmet kapott. A tömegben megbújva két aktivista is gyorsírással jegyezte le Mindszenty szavait. Az így, gyorsírással készült feljegyzések nem maradtak fenn, csupán azok tisztázatai. Ezek alapján is könnyedén megállapítható azonban, hogy a feljegyzés készítői nem álltak a helyzet magaslatán. Bizonyosra vehető, hogy az elhangzott beszéd értelmét nem minden esetben fogták fel. A szövegekben számtalan nehezen értelmezhető, zavaros, néhol értelmetlen mondat van, amely tanúsítja, hogy a jegyzetelők számára a hercegprímás beszéde olykor bizony nehezen követhető volt. Különösen igaz ez az egyik szövegre, amely összefüggésében nem is értelmezhető.[14] Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy számtalan elhallásból adódó hiba is található a szövegekben. Jellemző példa, hogy a jegyzetelő „Ladányi Bíró Mártont” írt, amely nyilván abból adódott, hogy addig még soha nem hallotta Padányi Bíró Márton nevét és félreértette azt. (Az ilyen elhallásból adódó példákat még hosszan lehetne sorolni). A legszembetűnőbbek az elhallásból, félreértésből adódó hiányok illetve azok a hibák, amelyek a jegyzetelő képzetlenségéből, vagy a ma már meg nem állapítható (de könnyen elképzelhető) zavaró tényezőkből adódtak.

A nyilvánvaló hibáktól eltekintve a közölt szövegek információértéke jelentős. Ennek – valamint a hozzá kapcsolódó más jelentéseknek – alapján képet kapunk annak a ma már hihetetlennek tűnő erőfeszítésnek a nagyságáról, amellyel a korabeli kommunista vezetés igyekezett a vallásos érzületű tömegeket megfigyelni. Jelentések nem csak a bíboros beszédéről születtek, hanem a megyés püspökéről és a bodajki plébánoséról is. Mindezeken túl, a népnevelők a propaganda tevékenység mellett, jelentették a búcsún résztvevők hangulatát, a politikai megnyilvánulásokat, a résztvevők számát, nemzetiségi megoszlását valamint a férfiak és nők arányát korcsoportonként.

A Mindszenty József ellen 1948-ban tetőfokára hágott agresszív lejárató kampány alapja és fő vádja az volt, hogy vallási köntösbe bújtatva politikai tevékenységet folytat. Ezt a vádat az általa elmondott beszédek segítségével is igyekeztek alátámasztani. A megyei pártvezetés – és rajtuk keresztül a központi vezetőség – feltehetően az itt közölt, gyorsírással lejegyzett szöveg alapján értesült a hercegprímás beszédének tartalmáról. Ennek alapján döntötték el, hogy Mindszenty „politikai tartalmú” beszédet mondott-e, vagy a búcsú eredeti céljától nem tért el és a vallási tárgyú szentbeszédet tartott. A bodajki beszéd esetében a jelentések írói minden esetben megállapították, hogy a hercegprímás a beszédében aktuális politikai kérdést nem érintett, „burkoltan beszélt”.

További érdeklődésre tarthat számot a beszéd abból a szempontból is, hogy összevetve azokkal a már publikált forrásokkal, amelyek szintén a Bodajkon elhangzott beszédet tartalmazzák, megállapítható, hogy a hercegprímás az előre megírt szövegtől számtalan esetben eltért. Nehéz helyes következtetéseket levonni abból a tényből, hogy az alább közölt dokumentumban illetve az „Egyházam és hazám” című kötetben megjelent Mindszenty-beszédben[15] a sorrendiség nem minden esetben egyezik meg. Mégis joggal feltételezhetjük, hogy a gyorsírással lejegyzett, majd tisztázott szöveg pontosabb képet ad arról, mi és milyen sorrendben hangzott el 1948 szeptemberében Bodajkon, mint az egyéb források. A szolgaian jegyzetelő pártfunkcionáriusokról nehezen tételezhető fel, hogy érdemben változtattak volna a szöveg tartalmán vagy akár a sorrendiségén. Biztosra vehetjük, hogy sem a jegyzetelés, sem a tisztázás során nem „költöttek” hozzá a szöveghez, tehát az abban lévő többletinformációk a hercegprímás szájából hangzottak el.

Nem célom a szövegek között mutatkozó különbségek részletes bemutatása, a forrásközlés erre mindenkinek módot ad, csupán három esetet emelek ki. A második bekezdésben Mindszenty József említést tesz a zarándokházról, a zarándok udvarról és a főoltárról is. Ezek az utalások nincsenek benne az előre megírt szövegben, és nyilvánvalóan a helyi körülmények figyelembevételével kerültek a beszédbe. Figyelemreméltóbb a szentbeszéd végén olvasható rész, amikor a hercegprímás az édesanyák fontosságáról beszélt, amelyet példákkal is alátámasztott.[16] Ez a részlet teljes egészében hiányzik az előre megírt szövegből. Szintén csak ebben a szövegben fordul elő Padányi Bíró Márton neve, amelyet bizonyosan nem a jegyzet készítője talált ki, hiszen azt le sem tudta helyesen írni (Ladányit írt). A fellelhető különbségek a beszéd lényegi mondanivalóján vajmi keveset változtatnak, ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a hercegprímás a pillanatnyi körülmények figyelembevételével, a hely szellemiségétől ihletve hogyan változtatott, rögtönzött a beszédében.

A közölt dokumentumot az eredeti helyesírási és gépelési hibák kijavítása nélkül közlöm. Sok hibát a korabeli írógép fogyatékossága okozott, az ugyanis a hosszú magánhangzók közül (ű, í, ú, stb.) néhányat nem tudott jelölni. Szembetűnőbb azonban az, hogy az elhangzott nevek leírása szinte mindenesetben problémát jelentett. A hallás alapján lejegyzett nevek esetében gyakoriak a tévedések, elírások.

Külön említést érdemel a szöveg stilisztikai szempontból. Egyértelmű az olvasó számára, hogy sok esetben a pártfunkcionárius a jegyzetelés során nem volt képes követni a beszéd ritmusát, sebességét ezért egész mondatrészeket hagyott ki, vagy mondatokat vont össze. Ennek következtében olyan nehezen értelmezhető, torz mondatösszetételek keletkeztek, amelyek megértése bizony komoly fejtörést okoz. A fentieket is figyelembe véve döntöttem amellett, hogy a szöveget az eredeti hibáival, fogyatékosságaival együtt közlöm. Egy-egy dokumentum esetében a helyesírási és stilisztikai hibák tömkelege legalább annyira sokat elárul az adott korról, a szöveg keletkeztetőjéről, mint maga a szöveg tartalma.

DOKUMENTUM[17]

 

Mindszenty József primás 1948. évi szeptember hó 26-án, a bodajki Mária napon elmondott beszéde szószerint (gyorsírással leírva)

 

Kedves Keresztény Testvéreim!

A magyar Mária-tisztelők által Eszterházy Pál 1629-ben, tehát a töröknek kitakarodása után építette itt Magyarország népétől látogatott Mária kegyhelyet. Ezen Mária kegyhelyek közül 88 esik a székesfehérvári egyházmegye területére. Ezek közül első helyen a bodajkit emlitjük.[18]

A mostani boldogasszony-év az ország minden jelentős kegyhelyét oly hatalmas tömegek részvételével teszi látogatottá, akkor Bodajkon a székesfehérvári egyházmegyében még jelentősebb az országos Mária-nap, mert Magyarország első királya, Sz.[19] István király idejárt éjszakánkint ájtatoskodni a kisboldogasszony kápolnába. Sz. István ennek a nemzetnek a leghivatottabb utmutatója, irányitója volt. De jelentős a Mária-nap azért is, mert a Mária-nappal összeköthetjük a világháboru áldozatainak, házakban és lelkekben összetört magyar népnek gyönyörü kedveskedését a Boldogasszonnyal szemben, amikor egészében ezt az oltárt, ezt a zarándokházat és zarándok udvart a maga szegénységében nagy áldozattal az egyház rendelkezése alá bocsájtja, a Boldogasszony évnek a bucsujárása és zarándoklatait mint ha néha-néha megsokallták volna, de csak szavaikban és tetteikben nem jól ismerik a magyar nép lelkét és multját, amikor csodálkoznak a bucsujárások sokaságain. Ajánlom én a kételkedőknek Sz. Flórián 1872-ben megjelent hatalmas két kötetes oknyomozó és okmányolt munkáját,[20] amelyből mindenki meggyőződhet arról, hogy a magyar nép kezdettől fogva a keresztség felvétele óta állandóan bucsujáró, Máriatiszetelő, nép volt. Akik nem hisznek, ebből megtudhatják, hogy a kereszténnyé lett magyar nemzet máriatisztelő volt és a székesfehérvári egyházmegyében Árpád fejedelem sirja felett látogatta a Boldogasszony kegyhelyeit már az 1015-ös esztendőben. A legnépesebb zarándoklatok Székesfehérvár felé huzódnak az ország minden tájáról, mind a Boldogasszony templomához, mind szent István király sirjához. Később nem is egy század elmultával Nagyvárad felé, Sz. László sirjához menteti a zarándoklatot. Ugyanakkor az Árpádok korában kezdődnek a bucsujárások Nyulak szigetére, Sz. Margit szigetére, az ország fővárosába, és ide ehhez a sirhoz, Sz. Margit sirjához. De nem ez a különös és nem ez a magyar jelentősége a zarándoklatoknak, elvégre, ahol máriatisztelőkatolikusok laknak, ott vannak zarándoklatok is.

Vatican
The Holy See

www.vatican.va

HIVATKOZÁSOK
BESZÁMOLÓK
NAPTÁR

Fejlesztési tervbemutató a 275 éves bodajki kegytemplomban

Nagyszabású fejlesztés indul el 500 milliós kormánytámogatással, a bodajki Segítő Szűz Mária kegytemplomban és környékén. A beruházást a látogatók 21. századi szintű kiszolgálásának igénye indokolta, hogy ezzel is segítsék a zarándokok lelki megújulását.

Beszámoló és képgaléria

PlebaniaAblak_logo_white_400px.png

A bodajki Kegyhely fejlesztése

Megújul a bodajki Segítő Szűz Mária-kegyhely

Az ezeréves kegyhely múltjához méltó felújítási és átalakítási munkálatokról Mórocz Tamás, plébános tartott részletes beszámolót

sirhelykereso.png

Copyright © 2019 Bodajk 

Segítő Szűz Mária Plébánia

  • Facebook - White Circle
  • YouTube - White Circle

Cím:

8053 Bodajk, Szent István tér 1.

Telefon:

Tel: (22) 410-039