Czetz Balázs:

Mindszenty Bodajkon

 

Mindszenty József életéről és főpásztori tevékenységéről, melyet a Magyar Katolikus Egyház élén töltött, könyvek sokasága jelent meg az elmúlt időszakban.[1] Szintén széles körben hozzáférhetőek, publikáltak körlevelei, szentbeszédei.[2] Van azonban egy olyan forráscsoport – az MDP megyei dokumentumai között található jelentések – amely mindmáig kevesebb figyelmet kapott, ám kétségtelenül fontos információkat hordozhat a korszak kutatói számára.

Közismert tény, hogy a kommunista hatalom a katolikus egyház teljes ellehetetlenítését és az élet majd minden területéről való kiszorítását tűzte ki célul, és semmilyen eszköz alkalmazásától sem riadt vissza, hogy ennek a célkitűzésnek megfeleljen. A kommunista párt minden szervezeti szintjén küzdöttek a „klerikális reakció” ellen, hol adminisztratív eszközökkel, hol a személyes „meggyőzés” stratégiáját alkalmazva, nemegyszer a fizikai erőszaktól sem riadva vissza. A „simaképű ellenség” elleni harcban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a párt nem minden esetben rendelkezik kellő információval a katolikus egyház belső életére vonatkozóan. Az információ hiánya – a kommunisták szerint legalábbis – viszont nem tette lehetővé a hatékony fellépést, ennek következtében felértékelődött a felső klérus közvetlen környezetében élő, dolgozó információt, jelentést szállítani hajlandó személyek szerepe. Shvoy Lajosnak a Székesfehérvári Egyházmegye püspökének a környezetében is működött (működtek) olyan informátorok, akik több-kevesebb rendszerességgel és megbízhatósággal jelentették a püspök tevékenységét.[3]

Természetesen kiemelt figyelemmel kísérték Mindszenty Józsefet, akinek minden lépését igyekeztek dokumentálni.[4] Az itt közölt dokumentum azonban nem a titkos informátorok, vagy ügynökök valamely jelentése, hanem egy nyilvános beszéd sajátságos interpretációja.

Mindszenty az ottawai Mária Világkongresszus után határozta el a magyar Boldogasszony Év megrendezését. A Mária-év megnyitását 1947. augusztus 15-ére tűzték ki, melyre Esztergomban került sor. A szentévet hivatalosan 1948. december 8-án zárták le. A több mint egy év alatt a hercegprímás számtalan alkalommal vett részt a Mária-napi rendezvényeken és tartott nagy tömeg előtt szentbeszédet. A kommunisták a hercegprímás nyilvános fellépéseiben provokációt láttak és ennek megfelelően mindent megtettek, hogy korlátozzák azokat. Az adminisztrációs akadályokon túl (nem engedélyezték a körmeneteket a közterületeken, akadályozták a kihangosításhoz szükséges hangszórók használatát stb.) mondvacsinált ürüggyel igyekeztek a hívőket távol tartani az eseményektől (ennek jellegzetes példája a celldömölki eset, ahol száj-és körömfájás járványra hivatkozva próbálták a több ezres tömeget eltávolítani). Természetesen nem minden esetben sikerült a rendezvények menetét megzavarni, onnan az embereket távol tartani, ekkor viszont a helyi kommunista vezetés – a felsőbb utasításokat szem előtt tartva – igyekezett minél több információt összegyűjteni a Mária-napi eseményekről.

Bodajk Székesfehérvártól 20 km-re északnyugatra található település, amely már évszázadok óta Segítő Mária ismert búcsújáró helye. A bodajki zarándoklat a háború előtt az egyházmegye kiemelkedő jelentőségű eseményének számított. 1947 karácsonya után a megyés püspök ebédre hívatta Vajk Gyula bodajki plébánost, és közölte vele azon szándékát, hogy az országos Mária-év keretében Mindszenty József bíborost a településre meghívja.[5] Ebben az évben újították fel a háborúban megsérült zarándokudvart is, amelynek a felszentelését szintén a búcsú idejére időzítették. A hercegprímás látogatása mind állami, mind egyházi vonalon komoly előkészületeket igényelt. Mindszenty József 1948 elején a püspöki invitálást elfogadta, így a Boldogasszony Év keretében rendezendő egyházmegyei zarándoklatot szeptember 25–26-ra tűzték ki. Nehezebb feladatot jelentett a hivatalos állami engedélyek beszerzése. Különösen kritikus kérdést jelentett a hangszórók használata, amelyet végül csak azzal a feltétellel engedélyeztek, hogy az nem lehet precedens értékű más egyházi rendezvények esetében.

A megyei pártvezetés is élénken érdeklődött a zarándoklat iránt. Megakadályozni ugyan nem tudták, de minden lehetőséget megragadtak, hogy a résztvevők számáról és a beszédekről információkat szerezzenek. Közigazgatási vonalon utasították a Bodajk környéki települések jegyzőit, hogy a falu plébánosát keressék fel és figyelmeztessék, hogy a búcsún vagy a körmenet során előforduló „demokráciaellenes megnyilvánulásokért, a demokráciát sértő közhangulatért vagy bármiféle rendzavarásért elsősorban a plébános lesz a felelős”.[6]

A korábbi rossz tapasztalatok hatására Mindszenty József a vasárnapra tervezett ünnepélyes fogadás helyett már szombaton a déli órákban Bodajkra érkezett. A kegytemplom előtt több ezres zarándoksereg fogadta.[7] A titokban előrehozott esemény alaposan megzavarta a rendőrséget, amely azt a feladatot kapta, hogy „biztosítsa” a rendet a hercegprímás érkezésekor. A zarándoklat részletes menetét Kőszegi Ferencnek,[8] az MDP móri járási titkárának jelentéséből ismerhetjük meg. E szerint 25-én délután Shvoy Lajos nyitotta meg az ünnepséget, majd a hívők a kálvária dombon „szabályos” körmenetet tartottak, „Fent Szent Péternél Vajk Gyula bodajki plébános tartott bevezető beszédet és imádságot”.[9] Este kilenc órától szentségimádás volt a kegytemplomban. Az MDP részéről Tóth Jenő járási bizottsági tag vezetésével 12 tagú kerékpáros őrség érkezett a faluba, akik az „éjszakai megnyilvánulásokat figyelték az ájtatos hívőknél”. Rendkívüli eseményre azonban nem került sor, a párt részéről ezt annak tudták be, hogy az érkező zarándokokat a rendezőség figyelmeztette, ne politizáljanak.

Vasárnap reggeltől folyamatosan gyóntattak a kegytemplomban, majd fél nyolckor Shvoy Lajos tartott szentmisét. Őt követte tíz órakor Mindszenty József, aki beszédében aktuális politikai kérdésekkel nem foglalkozott. Az eseményen résztvevő pártfunkcionáriusok és népnevelők jelentéseikben is ezt hangsúlyozták. Ettől függetlenül majd minden beszámolóban olvashatunk a bíboros valamely kijelentéséről, amelyet kifogásolnak a jelentés írói. Minden esetben felróják Mindszentynek, hogy a Fogolykiváltó Szűz Mária segítségét kérte a fogságban sínylődő magyarok kiszabadítása érdekében. Kiemelték még a bíboros következő mondatát is: „Ha valakinek az volt az aggálya vagy fájdalma, hogy ezeken a Mária napokon miért nem dicsérünk most élő embereket, azoknak az a válaszom, hogy mi a Mária napokra Máriát dicsérni jövünk.”[10]

Kőszegi jelentése szerint a bodajki Mária napon tíz-tizenötezer fő vett részt.[11] A zarándokok mellett jelen voltak az eseményen a párt agitátorai is. Hivatalosan 500 fő népnevelőt regisztráltak, akik a tömegben elvegyülve működtek. A jelentés alapján valószínűsíthető, hogy ennél jóval többen voltak a megmozduláson, de nagy részük – főleg a Budapestről érkezettek – nem regisztráltatta magát.

Kőszegi véleménye szerint a zarándokok többsége nem vallási áhítatból vett részt az eseményen, hanem pusztán kíváncsiságból – „mivel nem mindennapi látvány Mindszenty P. József személye”. Állítását alátámasztandó leírja, hogy a misék és szentbeszédek alatt „a tömegek hullámoztak le föl sétáltak az utcán, és nem voltak nagyon elmélyülve a vallási ájtatosságban”. Hasonló véleményeket más jelentésekben is olvashatunk. G. Z.[12] leírja, hogy beszélgetésbe keveredett néhány helyi gazdával, akik szerint a búcsún azért voltak annyian, mert szokás és divat volt ott lenni, nem pedig meggyőződésből. Ebből azt a következtetést vonja le a jelentés írója, hogy a következő búcsún jóval kevesebben lesznek. Ugyanakkor kiemeli, hogy „a tömeg egyötöde lehetett férfi és azok közül is igen sok nem magyar anyanyelvű”.[13] Kőszegi szerint a tömegnek csupán tíz százaléka volt férfi, a többiek nők és gyerekek voltak. Életkori megoszlás szerint a megjelentek 60 százaléka 25 év alatti volt.

Az eseményen részt vevő pártaktivisták pontos létszámát nem ismerjük, írásos jelentés összesen négy maradt fenn. A zarándoklaton elhangzott beszédeket a tömegben elvegyült aktivisták gyorsírással jegyezték le. Vajk Gyula prédikációját egy fő rögzítette. Shvoy püspök beszédéről azonban a mai napig nem került elő feljegyzés.

Vatican
The Holy See

www.vatican.va

HIVATKOZÁSOK
BESZÁMOLÓK
NAPTÁR

Fejlesztési tervbemutató a 275 éves bodajki kegytemplomban

Nagyszabású fejlesztés indul el 500 milliós kormánytámogatással, a bodajki Segítő Szűz Mária kegytemplomban és környékén. A beruházást a látogatók 21. századi szintű kiszolgálásának igénye indokolta, hogy ezzel is segítsék a zarándokok lelki megújulását.

Beszámoló és képgaléria

PlebaniaAblak_logo_white_400px.png

A bodajki Kegyhely fejlesztése

Megújul a bodajki Segítő Szűz Mária-kegyhely

Az ezeréves kegyhely múltjához méltó felújítási és átalakítási munkálatokról Mórocz Tamás, plébános tartott részletes beszámolót

sirhelykereso.png

Copyright © 2019 Bodajk 

Segítő Szűz Mária Plébánia

  • Facebook - White Circle
  • YouTube - White Circle

Cím:

8053 Bodajk, Szent István tér 1.

Telefon:

Tel: (22) 410-039