Site Overlay

A Vértesi esperesi kerület I. lelkipásztori körzetének hirdetései Virágvasárnap – 2022. április 10.

„Hozsanna Dávid fiának! Áldott, aki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!”

Mt 21,9

 

A múlt vasárnapi perselyadományaikat a Szentföld javára továbbítottuk az Egyházmegye felé. Köszönjük adományaikat!

Balinka: 10.700.-     

Bodajk: 30.585.-

Csákberény: 17.920.-

Csókakő: 13.185.-

Fehérvárcsurgó: 32.715.-

Iszkaszentgyörgy: 11.320.-

Isztimér: 15.800.-

Magyaralmás, Sárkeresztes: 44.400.-

Söréd: 21.350.-

Zámoly: 13.940.-

 

Szeretettel hirdetjük a nagyheti és húsvéti liturgiák rendjét és kezdési időpontjait. Különösen is fontosnak tartjuk, hogy ezeken a szertartásokon; megváltásunk ünneplésén részt vegyünk!

 

Nagycsütörtök

Balinka, Csákberény, Sárkeresztes, Zámoly településeken nem lesz szertartás.

16.30 Iszkaszentgyörgy, Csókakő

18.00 Bodajk, Fehérvárcsurgó, Magyaralmás, Söréd, Isztimér

Nagypéntek

15.00 (Keresztút) Bodajk kálvária, Balinka, Csákberény, Sárkeresztes

16.30 Zámoly, Iszkaszentgyörgy, Csókakő

18.00 Bodajk, Fehérvárcsurgó, Magyaralmás, Söréd, Isztimér

Húsvét vigília (nagyszombat este)

16.00 Isztimér, Csákberény, Balinka

18.00 Söréd, Csókakő, Zámoly, Iszkaszentgyörgy, Fehérvárcsurgó

20.00 Bodajk, Magyaralmás

Húsvéthétfő*

15.00 Bakonykúti, Gúttamási

16.30 Kincsesbánya, Csókakő Idősek Otthona

*csak a fíliák

Előre is köszönjük a sekrestyések, kántorok, világi lelkipásztori kisegítők, hitoktatók, ministránsok, templom-takarítók áldozatos munkáját, mellyel szebbé, méltóbbá teszik megváltásunk ünneplését.

A héten szerdán lesz 13-a fatimai engesztelés a bodajki kegyhelyen délután 5 órától. Szeretettel hívjuk a kedves híveket a közös imádságra, mely jó lehetőség egyben a húsvéti szentgyónás elvégzésére.

Nagypénteken és nagyszombaton délelőtt 9 órától 11-ig gyóntatás lesz a bodajki kegytemplomban. Legyen fontos része húsvéti készületünknek a szentgyónás elvégzése!

A nagyheti ünnepléssel húsvéthétfőig bezárólag történik a 2022-2027-re vonatkozó képviselőtestületi választás a kifüggesztett jelölti listák véleményezése alapján. Kérjük a megküldött listák templomainkban látható helyre való kihelyezését, és a véleményezéshez szükséges papír, toll, doboz odakészítését. Kérjük híveinket, hogy a listákat megtekintve jelezzék írásban esetleges észrevételeiket. Azt is pozitív, azaz elfogadó véleménynek tekintjük, ha nem érkezik semmilyen észrevétel, azaz vélelmezzük a lista elfogadását abban az esetben, ha nem érkezik semmilyen írásos észrevétel. Az beérkezett észrevételeket jegyzőkönyvezve fogjuk a listákon szereplőket megválasztottnak tekinteni, akik majd a püspöki jóváhagyás után pünkösdkor fognak esküt tenni.

 

Bodajk

A Szent Három Nap liturgikus rendje: nagycsütörtök, nagypéntek este 6 órakor, nagyszombaton a húsvéti vigília szertartást este 8 órakor kezdjük körmenettel, ételszenteléssel a végén. Húsvétvasárnap és húsvéthétfőn délelőtt fél 10-kor és este 6 órakor is lesznek ünnepi szentmisék a kegytemplomban. Nagypénteken többszólamú betétekkel passiót éneklünk a Szív Hang kórus közreműködésével. Köszönjük közreműködésüket! Nagycsütörtökön este 8 órától Jézus szenvedésének útját imádkozzuk a kálvárián, melynek végén virrasztást tartunk a Kálvária-kápolnában. A Szentsírt nagypénteken és nagyszombaton reggel 8 órától lehet az esti szertartásokig látogatni. Nagyszombaton reggel 8 órakor a Szentsírnál imaórát tartunk.

 

Irodai szolgálat: Bodajki Római Katolikus Plébánia Hivatal, H-8053 Bodajk, Szent István tér 1.

Hétfő: 14.00-17.00; kedd: zárva; szerda 8.30-11.30, 14.00-17.00; csütörtök: zárva; péntek: 8.30-11.30

Tel: 06-22/410-039, 06-30/102-97-04 Web: www.bodajkikegyhely.hu, E-mail: bodajkikegyhely@gmail.com

Elektronikus ügyintézés – PlébániaAblak: www.plebaniahivatal.hu

 

 

Liturgikus elmélkedés

Barsi Balázs–Telek Péter-Pál: Magasság és mélység – Szent idők

Húsvét Szent Háromnapja

 

Nagycsütörtök – Esti szentmise

Kiv 12,1-8.11-14; 1Kor 11,23-26; Jn 13,1-15

 

Nagycsütörtök olyan mélységesen megjelöli a Krisztus-hívő lelkét, érzésvilágát, de még a testét is, hogy ne is merjen vállalkozni senki se papságra, se szűzi életre, se házasságra anélkül, hogy bele ne merült volna a mai estén és éjszakán megnyilatkozó misztikus szerelembe, annak a titoknak végtelen gazdagságába, hogy a mi Urunk, Jézus szeretetének legnagyobb jelét adta. Az Úr vacsorájának bensőséges édessége és a véres haláltusa magánya összetartozik. Ez az igazi szeretet ára, s ha a szereteté, akkor az emberségé is. Légy pap vagy szerzetes, házas vagy egyedülálló, ha életedben nincs jelen ez a felbonthatatlan szeretetszövetség és ugyanakkor a végsőkig való magára hagyatottság és a vérrel verítékezés lehetősége, még nagyon az elején tartasz a Krisztus-követésnek. Jó azt tudatosítanunk magunkban, hogy a gyertyafényes, meghitt templomi virrasztás mögött valójában életünk legsötétebb órái húzódnak. Mosni kezdte tanítványainak a lábát. Szellemünk és szívünk mindig lemarad az igazán jelentős történések fönséges nagyságához, drámaiságához képest. Péter és a többi apostol csak az Úr Jézus halottaiból való feltámadása után visszatekintve érezhette át ennek az estének és történéseinek egyedülálló voltát. Így vagyunk mi is mindannyian. Csak halálunk után, amikor eláraszt bennünket a dicsőség világossága, fogjuk megpillantani földi életünk eseményeit, többek között ezt a mai napot is, és látjuk, hogy Isten szent Fia nem a lábunkat, hanem a szennyes lelkünket, legbenső énünket mosta meg. Látni fogjuk, hogyan kezdte mosni első bűntudatunk és szentgyónásunk óta, és hogyan mosta utolsó gyónásunkig, és mi még csak nem is szabadkoztunk, mint Péter. Szinte természetesnek vettük, hogy van szabadulás a bűntől, amit a világ nem ismer, hiszen csak az önfelmentés hazug ideológiáiról és pszichológiai praktikáiról tud. „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” Jöjj el, Szentlélek, és segíts rajtam! Egyedül te ismered Isten mélységeit és az én mélységeimet is. A mai nap legszebb titka éppen a két mélység találkozása. Itt most a végtelen isteni mélység az emberi mélységet, az én elesettségem mélységeit hívja, szólítja. Segíts, Szentlélek, hogy meg tudjam köszönni mindazt, amit ezen az estén kapott az Anyaszentegyház: az apostolok utódait, a püspököket és a papokat, a szentmisét, a szentáldozást, és a megmaradó krisztusi jelenlétet az oltáriszentségben. Nincsenek szavak megköszönni azt a végtelen, szerelmes isteni gyöngédséget, melyet ez a legszentebb szentség jelent. Emiatt otthon nekem ez a világ. Elvonulnak lelki szemeim előtt szentségimádásaim oltárai – gyermekkoromtól mostanáig. Micsoda gyönyörűséges belső történet ez! Miért nem ismeri föl ezt a titkot az emberiség? Majd felismeri az utolsó nap éles ragyogásában mint elszalasztott legnagyobb kegyelmet, és akkor, és éppen ezért „sírásunk mégegyszer fölszabadítja a tengert, mielőtt asztalhoz ülnénk.” (Pilinszky János)  Majd halálfélelem vett erőt rajta, és még állhatatosabban imádkozott: verejtéke mint megannyi vércsepp hullott a földre. Megfosztják az oltárokat díszeitől, mert Isten oltárát, Jézus arcát véres veríték borítja. Az apostolok alszanak, míg az Isten Fia szenved. Ez az alvás jellemző ránk; nem bírjuk elviselni, felfogni Isten szenvedését, és félünk Isten szeretetétől. Jézus ártatlan emberi akarata is vérrel verítékezés árán igazítható az Atya akaratához, hát akkor hogyne lenne nekem is nehéz egész vallási életem, hitem legnagyobb feladatát megvalósítani: Isten szent akaratába belevetni akaratomat? Jézus azonban kiérdemelte nekem, hogy ne legyen olyan nehéz. Ő egyedül szenvedett – én nem vagyok egyedül: ő maga van velem, bennem. Édes titok ez! „Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek!” Virrasztani és imádkozni: egy és ugyanaz. A test imádsága a virrasztás, a lélek virrasztása az imádság. Testestüllelkestül kell megnyílni Isten előtt: ez a győzelem útja minden kísértés felett. A mai éjszakán a legnagyobb kegyelmet kérem: a mindhalálig tartó állhatatosságot. Azt kérem, hogy amikor elérkezik az én magamra hagyatottságom és gyötrődésem órája, Olajfák hegyi éjszakámban ragyogjon az én fénylő csillagom, Krisztus, és vele tudjam mondani: „Atyám, legyen meg a te akaratod… Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek…”

 

Nagypéntek

Iz 52,13–53,12; Zsid 4,14-16;5,7-9; Jn 18,1-19,42

 

Ma nem annyira a szentírás szövegeire figyelek elmélkedésemben, hanem arra, hogy milyen emberi magatartást kér tőlem a liturgia Szentlelke, milyen egzisztenciális alapállást, hogy egyáltalán helyesen hallgathassam Isten Igéjét. Elnémulva leborulni. Ma a papság a szent szertartások kezdetén leborul, lefekszik a földre a nyitott tabernákulum előtt. Nincs ének, nincs hangzó szó, nincs beszéd. A nyitott tabernákulum Jézus megnyitott oldala. A szent Kereszt alatt vagyunk most. Itt a Szentlélek megtanítja a bűnös ember alaphelyzetét Isten végső megjelenése, kinyilatkoztatása előtt: ez az adoráció alaphelyzete. Így kellene elnémulva minden áldott nap leborulni a keresztre feszített Szeretet előtt hosszú percekig – legalább lélekben – minden teológiai fakultásnak, minden püspöki irodának, minden katolikus intézménynek, kolostornak és családnak. Nincs igazabb emberi helyzet. A megújulás, a felkelés, az ige új füllel történő hallgatása, egy szebb és szeretőbb közösség létrejötte csak innét forrásozhat. Két ember mélységes szeretete, szövetsége is csak ebből a teljesen magányos és mégis együttes leborulásból épülhet föl. A kezdetek kezdete nem az igehallgatás, nem a hangos imádság, hanem a néma leborulás. Ezt ma szeretném megtanulni a szent pátriárkáktól, a prófétáktól és Isten minden szentjétől. Hittel felnézni a keresztre. A mai szent Evangélium, a János-passió és a szent kereszt leleplezése a Szentlélek műve, aki azt akarja, hogy hittel feltekintsek az Úr keresztjére: „Íme, a keresztnek fája, melyen a világ üdvössége függött, jöjjetek, imádjuk!” A leleplezett feszületnek ez a néma, hittel történő nézése, szemlélése az üdvösség forrása. Aki a keresztre feszített Isten sebeire föltekint mint üdvösségének, élete végső megmentésének, beteljesülésének forrásaira, az üdvözül. A szentírás minden kijelentése csakis is itt, a Kálvária hegyén lesz egyértelmű. A kereszt hittel történő szemlélése az írások megértéséhez vezet; nem akadémikus, hanem egzisztenciális megértéshez, amelyből az Egyház igazi élete fakad. Ezért írja Szent Pál: Tőlem azonban távol legyen másban dicsekedni, mint a mi Urunk, Jézus Krisztus keresztjében… Bizonyos értelemben az egyházi év legmagasabb hegycsúcsára jutottunk fel. Jézus titokzatos jelenlétében (hiszen ő mint feltámadott már örökre jelen van) a Kálvária hegyéről lehet rátekinteni életem titokzatos vonulataira: arra, hogy honnét, hová. Minden, ami van, és mindenki, aki létezik, és minden esemény, ami eddig megtörtént és meg fog történni, csakis innét látható helyes arányaiban és igaz valóságában. A szinoptikus evangéliumokban arról olvasunk, hogy Jézus keresztre feszítésének órájában sötétség borult a földre. Ez a sötétség fölidézi a teremtés kezdetét, amikor a föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött. De megjeleníti a bűnbeesett, megváltatlan ember állapotát is, ezt a nemlétezés sötétjénél is sűrűbb sötétséget, mely fölött nem lebeg Isten Lelke, mert Isten szeretetét visszautasította az ember. Jézus halálának pillanatáig, vagyis addig a pillanatig, amikor a megváltás megtörtént,  és ítélet helyett a megbocsátás szentsége létesült, a végső értelmetlenség áthatolhatatlan éjszakája borult az emberiségre. Szent János evangélista viszont, akinek passiója a mai napon elhangzik, már az isteni irgalomból született új világról beszél, az új teremtésről, mely fölött ismét ott lebeg az Isten Lelke, a pünkösdi Lélek. Egyetlen evangélista sem állt a kereszt alatt, csak ő, s annyira elkápráztatta az új világ ragyogása, az a fény, mely Krisztus halálából áradt szét az egész világra, mindent és mindenkit bearanyozva az isteni irgalom sugaraival, és melyhez képest a teremtés hajnalán születő világosság csak halvány derengés volt, hogy a sötétségről ő „meg is feledkezett”. Persze, hogy nem beszél sötétségről, hiszen Máriával, Jézus anyjával, a szeplőtelenül fogantatott, kegyelemmel teljes Szűzanyával állt a kereszt alatt, akiben a teremtés ártatlansága Fia kereszthalálának végtelen érdemére való tekintettel létezésének első pillanatától fogva eredeti fényében tündökölt. Persze, hogy nem említi a sötétséget, mert attól az órától fogva házába fogadta azt, akiben a világosság soha nem vált sötétséggé. Miközben ruháit szétosztják, egy darabból szőtt köntösére, Mária keze munkájára sorsot vetnek, az Üdvözítő utolsó szavaival a szeretett tanítvány anyjául rendeli Máriát, s utolsó sóhajával átadja nekik Lelkét, így szőve egybe Titokzatos Testét, az Egyházat. Ezért áll fényben a mai napon a Golgota. A Jézus halálából születő élet már jelen van, megtestesült. Ezért ragyog fel ma még fényesebben az Egyház misztériuma, a Szeplőtelen Szűznek és azoknak, akiket Jézus szeret, a Szentlélektől fogantatott, örök közössége.

  

 

Nagyszombat – napközben

 

Isten igéje nélküli nap! Igaz, van szentírásolvasás a reggeli Lamentációban (Jeremiás siralmai), de nincs áldozatbemutatás, szentmise, hiszen az éjszakai vigíliamise már Húsvét szentmiséje, és így nincs evangéliumolvasás sem. Amikor éjszaka felhangzik az Evangélium, az már Húsvét napját jelzi. Ezen a napon a csend által szól hozzám az én Istenem, és Jézus sírban fekvésének képe, ikonja által… Jézus számára is volt üzenete az égből jövő csöndnek. Az Atya akkor szólt hozzá utoljára a földön, amikor Jézus lelke megrendült a szenvedések keserű árnyékától a templomudvaron, amikor Atyja nevének megdicsőülését kérte. És majd szól hozzá a most következő éjszaka a 2. zsoltár szavával, amely az örökkévalóság éneke az Atya és a Fiú között: „Én fiam vagy te, én ma szültelek téged” – és erre a szóra a sírban fekvő test megdicsőül: romolhatatlan, örökkévaló, átistenült test lesz. A két szó között azonban ott van a csönd. Meg kell tanulnom ezt az édes-rettenetes csöndességet. Két isteni ige, két prédikáció, két szentírásolvasás, két találkozás között ott van a kereszthalálból részesítő csönd. Ki kell bírni ezt a csöndet: ez a szeretet ára. Ez maga a bizalom, hogy nem azért hallgat Isten, mert elfelejtett, hanem azért, mert isteni életébe akar belenöveszteni engem. Az emberi szeretet két jele között ott van a rémséges és gyönyörűséges hallgatás: olyan az, mintha nem élnénk, mintha élőhalottak lennénk, mert csakis a szeretet jeleiből élünk: a két jel között mi marad? A jel emléke és a várakozás az új jelre: mint Krisztus két eljövetele között az emlékezés (anamnézis), amely maga a szentmise, és a várakozás a második eljövetelre, amely a keresztény lét mélyén levő Advent. De a szentmise a Szentlélek teremtő ereje által a szeretet emlékét jelenvalóvá teszi, és így az Úr végső eljövetelét elővételezi. Két egymást valóban szerető ember között is ott van valami hasonló a két jelzés között: jelenbe hozó emlékezés és titokzatos eljövetel. Az emberi szeretet csöndje is csak a Szentlélekben viselhető el, mert nincs két szeretet, hanem csak egy, amióta Isten emberré lett és kiárasztotta szívünkbe szeretetét a nekünk adott Szentlélek által.

 

Húsvét vigíliája

Ter 1,1–2,2; Kiv 14,15–15,1; Ez 36,16-17a.18-28; Róm 6,3-11; Mt 28,1-10

 

A keresztségre készülők, a hittanulók és velük mi mindannyian, akik már megkeresztelkedtünk, ezen az éjszakán még egy összefoglaló oktatásban részesülünk. Az olvasmányok közül egyik-másik elhagyható, vannak azonban olyanok, amelyeknek mindenképpen el kell hangzaniuk. Olvasni kell a világ teremtéséről, mert ezen az éjszakán a föltámadt Jézusban a világ újjáteremtését, az új eget és új földet szemléljük. Ádám bűnbeeséséről is kellene hallanunk, hiszen az új Ádámban, Krisztusban istengyermeki életet nyertünk engedelmessége révén. Hallanunk kell az egyiptomi szabadulás történetét, nemcsak azért, mert ez előképe a Krisztus vérében végbement szabadulásnak és a végső világvégi egyetemes szabadulásnak, hanem mert Isten korábbi nagy tetteit nem szabad elfelednünk. Az Egyház Izrael megszabadulásáért is hálát ad, és azt is ünnepli. Olvasni kell a próféták jövendöléseit a tiszta vízről, amely lemossa a bűnt (ez a keresztség), az új leheletről, melyet a Feltámadott közöl velünk (ez a Szentlélek), az új szívről (a megkeresztelt ember új teremtmény), az új törvényről, amely az új szívbe lesz írva (ez a szeretet). A keresztelés szertartása után aztán az Evangélium végső világosságában „asztalhoz ülhetünk”, mint az emmauszi tanítványok, és vehetjük az élet kenyerét, magát a föltámadt Krisztust. A mai éjszaka olvasmányrendje tükrözi az ősi hitoktatást, amelynek anyagáról azt mondja Szent Ágoston: a hittanulóknak mindent meg kell tanítani a világ teremtésétől kezdve Krisztusig, de csak nagy vonalakban, és arra rámutatva, hogy mindezt szeretetből tette értünk az Isten. Igazából ez a mai éjszaka egy titokzatos emmauszi út, ahol nem egyetlen szentírási szöveg ragyog fel az éjszakában lámpásként, hanem egyszerre az egész ószövetségi szentírás fénybe borul a feltámadt Krisztus jelenléte miatt, hiszen ő Mózesen kezdve valamennyi prófétánál megmagyarázta, ami az Írásokban őróla szól. Az emmauszi tanítványoknak nem csupán az értelmük világosult meg, hanem szívük is lángolni kezdett, mert itt nemcsak összefüggések megértéséről van szó, hanem egy pár perc múlva történő belobbanásról, amikor felismerik őt a kenyértörésnél: mindent megértenek, vagyis a teremtést, a történelmet, Izrael útjait; az összes korábbi isteni ígéretet, mert nyilvánvalóvá lesz számukra, hogy Jézus Krisztus Isten Fia, valóságos Isten és valóságos ember. A mai éjszaka tanít meg minket elmélkedni a szentírásról, amely csak a Krisztusba vetett hit fényénél és a kenyértörés szentmisés valóságában érthető, ugyanakkor az írások (az Ószövetség) Krisztusra vetnek fényt: „Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Messiásnak, hogy bemehessen dicsőségébe?” Csak a „beavatottak”, vagyis a megkereszteltek, megbérmáltak és a hittel áldozók „érthetik meg” a maguk teljességében az írásokat, mert azok Jézus Krisztusban vannak, aki

az írások Alfája és Omegája, kulcsa, világossága, értelme és beteljesítője. Ebben az éjszakai nagy bevonulásban hozzánk társul a Feltámadott, hiszen a tűz, amelyet megáld az Egyház, jelképezi a nekünk adott Szentlelket, aki feltámasztotta Jézust a sírból. Tehát ugyanazon Lélekben van Jézus embersége, mint amely Lélek bennünk van a hit által („Istenünk, te szent Fiad által isteni fényességed tüzét azaz a Szentlelket adtad híveidnek…” – hangzik a tűzszentelési könyörgésben). Erről a tűzről gyújtjuk meg a húsvéti gyertyát, amely  a Feltámadott jelenlétének látható jele: Krisztus világossága; de meggyújtjuk saját gyertyáinkat is, mert bennünk is él és világít a Jézust feltámasztó Lélek. Így a Szentlélektől megvilágosítva és fölemelve Jézus feltámadott létmódjára olvassuk végig nagy vonalaiban az egész szentírást – majd szenteljük meg a keresztelendők számára a vizet. A tűz (a Lélek: az égő húsvéti gyertya) beleereszkedik a vízbe, mert vízből és Szentlélekből születik újjá az ember Isten igéje által. Csak ezután ülhetünk asztalhoz az éjszaka közepén az emmauszi tanítványok boldog és megrendítő felismerésével, de most már az apostoli közösségben, ahol Péter vezetésével teljessé vált a hitvallás. Minden szentmise rövidítve ezt az utat járatja be velünk, mert abba akar beavatni minket a liturgia Szentlelke, ami a mi igaz történetünk: hogy mi mind Jeruzsálemből (a Paradicsomkertből) jövünk szomorúan e világ útjaira, de hozzánk társul az élet Ura, az Isten szent Fia, a föltámadt Krisztus, és igéjével megvilágosít, szent testével és vérével új életet ad, és visszavezet; de már nem a régi Jeruzsálembe, hanem az újba, ahol angyalok és szentek sokasága vár bennünket.

 

Húsvétvasárnap, C évben

ApCsel 10,34a.37-43; 1Kor 5,6b-8; Jn 20,1-9

 

„Simon Péter látta az otthagyott lepleket és a kendőt. A tanítvány is, aki először ért a sírhoz, látta mindezt és hitt.” Simon Péter látását, nézését az eredeti görög szöveg azzal az igével jelöli, mely az abszolút objektivitásra törő emberi megfigyelést jelenti: csak semmi beleolvasás a dolgok látható valóságába. A szeretett tanítvány látását kifejező ige viszont olyan emberi látást, szemlélést jelöl, amely képes a dolgok felszíni megjelenésén keresztül mintegy intuícióval belelátni a lényegbe. Az előbbi a férfiakra jellemző hozzáállás, az utóbbi inkább a nőkre. A férfi az objektivitás embere. Ha Ádám nem vétkezett volna, akkor ez az objektivitás a férfit állandóan Krisztushoz vezette volna, a végső tényhez és valósághoz. De Ádám vétkezett, s ezzel látása beszűkült, és az objektivitásra törekvésből ideológia lett, mely röviden így foglalható össze: a külső világ jelenségei nem hordoznak belső üzenetet. De egy szál virág kedvesednek, a frissen vasalt ing, amit édesanyád kikészít vasárnapra, vajon nem hordoz üzenetet? A leplek elhelyezkedése az üres sírban ugyancsak üzenet értékű annak számára, aki nem csak testi szemével lát. Itt a régi világnak bizonyos szempontból totális túlhaladásáról van szó. Krisztusban nincs többé férfi és nő. Ez nem azt jelenti, hogy nem számítanak a nemek, hanem hogy Jézus Krisztus és az ő feltámadása nem lehet bezárva a férfira vagy nőre jellemző látás viszonylagosságába és esetlegességébe. Az ember képes Istenre, azaz teljes mértékben képes túllépni önmagán. Ennek példája a szeretett tanítvány. Nincs szüksége angyali híradásra, még a Feltámadott megjelenésére sem, hogy higgyen: elég belelátnia a tényekbe azzal a tudattal, hogy végtelenül szeretve van, örökkévaló, isteni szeretettel. Az tehát, hogy a magunk férfias vagy női módján szeretjük Jézust, jó, de nem elégséges ahhoz, hogy átvigyen bennünket ebből a világból a másik világba, az időből az örökkévalóságba, a halálból az életre. Egyedül az segít túllépni ezen a világon – a hit megszületése ez –, ha hisszük és elfogadjuk Húsvét legnagyobb üzenetét: azt, hogy ő előbb szeretett bennünket, és szeret ma is, teremtő, halottakat dicsőségre támasztó szeretettel.

A nagyhét liturgikus rendje a Vértesi esperesi kerület I. lelkipásztori körzetében

  1. április 10-től április 17-ig

 

 

Vasárnap 04.10     Virágvasárnap – piros – barkaszentelés, passió                                         II. hét       Ho 77, ÉE 802, 543, 134, 82   
          Balinka 8.00 Énekes mise, int. +István és +Róza szülőkért és lányukért +Rózáért HJ
          Isztimér 8.00 Énekes mise, int. Hálából 86. születésnapját ünneplő édesapáért OA
          Sárkeresztes 8.00 Énekes mise, int. +Repka László lelki üdvéért, temetése 2022. 04. 09-én volt MT
          Söréd 8.00 Igeliturgia Dr.GYV
          Bodajk 9.30 Énekes mise, int. +Katona Viktória +1. évf. MT
          Bodajk 10.30 Füzi Elizabet keresztelése MT
          Csákberény 9.30 Énekes mise, int. HG
          Iszkaszentgyörgy 9.30 Énekes mise, int. Pro populo OA
          Csókakő 11.00 Énekes mise, int. +Fürész Gyuláné sz: Várnagy Anna halálának 10. évfordulója alkalmából HJ
          Fehérvárcsurgó 11.00 Énekes mise, int. +Kecskés János, felesége Dávid Anna, fiukért Jánosért élő és +családtagokért OA
          Magyaralmás 11.00 Igeliturgia SZM
          Zámoly 11.00 Énekes mise, int. HG
          Bodajk 17.45 Litánia, 18.00 Énekes mise, int. Zsigmond István halálának 1. évf.

Hétfő 04.11             Nagyhétfő

          Magyaralmás 7.00 Igeliturgia SZM

          Isztimér Idősek Otthona 10.00 Csendes mise int. HG

          Bodajk 18.00 Énekes mise, int. OA

Kedd 04.12             Nagykedd

          Bodajk 18.00 Csendes mise, int. +Márk Lászlóért születésének 70. évfordulóján, élő és +családtagokért HJ

Szerda 04.13          Nagyszerda

          Bodajk 17.00 Fatimai engesztelés, 18.00 Énekes mise, int. MT

Nagycsütörtök 04.14 Utolsó vacsora emlékére szentmise, Oltárfosztás, Virrasztás – fehér  

Ho kez.79, ÉE 541, 543, áld. 142, vég. 71

          Csókakő 16.30 Igeliturgia Dr.GYV

          Iszkaszentgyörgy 16.30 Énekes mise, int. HG

          Bodajk 18.00 Énekes mise, int. OA-HJ-MT

          Bodajk 20.00 Kálvária Jézus szenvedésének útja, virrasztás MT

          Isztimér 18.00 Igeliturgia TZS

          Fehérvárcsurgó 18.00 Igeliturgia Dr.GYV

          Magyaralmás 18.00 Igeliturgia SZM utána imaóra, lamentáció SZM

          Söréd 18.00 Énekes mise, int. HG

Nagypéntek 04.15   Igeliturgia, Passió, Kereszthódolat, Áldoztatás – piros

kereszthódolatra: Ho 60, 70, 82, ÉE 824, áld. 132, v. 63, 67/B

          Magyaralmás 9.00 Keresztút SZM

          Balinka 15.00 Keresztút OA, Csákberény 15.00 Keresztút TT, Sárkeresztes 15.00 Keresztút SZM, Bodajk 15.00 Keresztút MT

          Csókakő 16.30 Igeliturgia Dr.GYV

          Iszkaszentgyörgy 16.30 Énekes liturgia, int. OA

          Zámoly 16.30 Énekes liturgia, int. HG

          Bodajk 18.00 Énekes liturgia, int. MT

          Isztimér 18.00 Igeliturgia TZS

          Fehérvárcsurgó 18.00 Énekes liturgia OA

          Magyaralmás 18.00 Igeliturgia SZM

          Söréd 18.00 Igeliturgia Dr.GYV

Szombat 04.16         Nagyszombat

          Bodajk 8.00 Imaóra KT

Húsvét vigília 04.16 Tűzszentelés, Vízszentelés, Feltámadási körmenet – fehér

                                                                                              ÉE 546-548, Ho fel: 86, áld. 280/B, /körmenetre: 87, 88, 89, 114, 276 vég: 205

          Balinka 16.00 Igeliturgia FBÁ

          Csákberény 16.00 Énekes mise, int. HG

          Isztimér 16.00 Énekes mise, int. MT

          Iszkaszentgyörgy 18.00 Igeliturgia SZM

          Csókakő 18.00 Énekes mise, int. HG

          Söréd 18.00 Énekes mise, int. OA

          Zámoly 18.00 Igeliturgia Dr.GYV

          Fehérvárcsurgó 18.00 Énekes mise, int. HJ

          Bodajk 20.00 Énekes mise benne Bognár Ádám István keresztelése, int. MT

          Magyaralmás 20.00 Énekes mise, int. OA

Vasárnap 04.17      Húsvét – Krisztus feltámadása – fehér                                    Ho 90 1,2; ÉE 545-548, fel. 86, áld. 136, vég. 205, 88

          Balinka 8.00 Énekes mise, int. +Schweighardt Róbert édesapáért halála évfordulóján MT

          Isztimér 8.00 Énekes mise, int. HJ

          Sárkeresztes 8.00 Énekes mise, int. HG

          Söréd 8.00 Énekes mise, int. +Balikó György és felesége Várnagy Rózsa lelki üdvéért, élő és +családtagokért OA

          Bodajk 9.30 Énekes mise benne Kucsera-Pap Zsófia, Märtz Marco keresztelése, int. Pro populo MT

          Csákberény 9.30 Énekes mise, int.  OA

          Iszkaszentgyörgy 9.30 Énekes mise, int. HG

          Csókakő 11.00 Igeliturgia Dr.GYV

          Fehérvárcsurgó 11.00 Énekes mise, int. HG

          Magyaralmás 11.00 Énekes mise, int.  +Kertész Gyuláért MT-SZM

          Zámoly 11.00 Énekes mise benne Kónya Virág keresztelése, int. OA

          Bodajk 17.45 Litánia, 18.00 Énekes mise, int. HJ

Scroll Up